Régiókban a jövő? – vidékfejlesztési workshop

A parameter.sk cikke

Múlt hét pénteken, Tardoskedden tartották meg a Régiókban a jövő? című konferenciát, amelyen számos szlovákiai magyar szakember adott elő a a régiók jelenlegi helyzetéről és jövőképéről. A Bél Mátyás Intézet által szervezett találkozó három témakör köré épült, amelyek a Szlovákia: sikeres EU-s régió?, az Önkormányzatok: amit vállaltunk és amit vállalhatunk, valamint a Kis- és középvállalkozások: esély vagy veszély Európa címet viselték.

foto1_13

Rigó Konrád kulturális államtitkár szerint a hatalmas regionális különbségeket mi sem mutatja jobban, mint a Kelet-Szlovákiától háromszor magasabb GDP Pozsonyban, vagy a járások között helyenként 20%-os különbség a munkanélküliségben. “Pont ezért az előadókat úgy állítottam össze, hogy hidat képezzünk a két pólus között, és Közép- valamint Kelet-Szlovákia is kellően képviselve legyen. Fontosnak tartom, ahogy azt el is mondtam, hogy a Gazdasági és Régiófejlesztési Központ városokra bontott makrogazdasági mutatók felállítását tűzte ki célul, hogy pontosabb képet kapjunk Dél-Szlovákia valós gazdasági helyzetéről” – mondta az államtitkár.

foto2_9

“A konferencia térségünkben első ízben került megrendezésre. A polgármesterek ill. kis- és középvállalkozók pozitívan értékelték, ugyanis több fontos információt is kaptak úgy az úniós források merítése, mint a sikeres vállalkozás működtetése területén. A régiónk számára nagyon fontos, hogy ez a terület is fel legyen karolva, hiszen mindkét szegmens nagyon fontos szerepet játszik a munkavállalás és a térség fejlődése területén. Bízunk benne, hogy a jövőben még nyílik alkalom ilyen, vagy hasonló információcserére” – nyilatkozta a konferencia után Tóth Marián, tardoskeddi polgármester.

Dudás Tamás, egyetemi tanár úgy véli,

napjaink szlovák gazdasági sikerei mögött sajnos jelentős regionális gazdasági és szociális különbségek bújnak meg.

“Ezért került megszervezésre a Régiókban a jövő? című konferencia, amely témaindító eseményként szolgált a régiófejlesztés kérdéskörében. A fórumnak sikerült egy tető alá hoznia elméleti szakembereket, magyarlakta régiókban működő sikeres vállalatokat és civil szervezetek képviselőit valamint számos helyi önkormányzat képviselőjét. A jól sikerült rendezvény keretein belül sikerült identifikálni több problémát és lehetőséget is, melyekkel a Bél Mátyás Intézet elemzői a továbbiakban részletesen foglalkoznak majd a következő hetekben és hónapokban.”

“Remélem, hogy a tardoskeddi találkozó csak a nyitánya volt egy olyan folyamatnak, melyben a dél-szlovákiai régiófejlesztésben érdekelt fiatal szakemberek megpróbálnak kialakítani egy platformot a stratégiai szintű együttgondolkodásra. Nagy szükség van erre egy olyan korban, amikor közös koncepciók híján településeink nem vagy csak alig koordinálják fejlesztési elképzeléseiket” – vallja Agócs Attila, Fülek polgármestere.

Morvay Péter, a Bél Mátyás Intézet igazgatója pozitívan értékelte a konferenciát. “Azért tartom fontosnak, hogy ez a mai workshop, mai műhely megszülethetett, mert úgy ahogy a Hídnak, úgy a Bél Mátyás Intézetnek is az egyik fő alappillére a régiók közti szociális, gazdasági és kulturális különbségek kiegyensúlyozása. Külön köszönet Tóth Marián polgármesternek a szíves vendéglátásért” – tette hozzá az igazgató.

DSC_1188

Az előadók sorába tartozott még Bara Zoltán régiófejlesztési projektmenedzser, Bindics Zsolt és Hajdú István vállalkozók,  Balódi László polgármester és Boros András régiófejlesztési szakember is. A résztvevők pozitívan értékelték, hogy konkrét pályázati tanácsadás és gyakorlati tanácsok is részét képezték a konferenciának.

(para)

 

 

Advertisements

BMI: A CEU elleni támadás a liberális demokrácia aláásása

A Bél Mátyás Intézet aggodalommal figyeli a magyar kormány azon törekvéseit, amelyek egy új törvényjavaslat által megszüntetnék a budapesti Közép-európai Egyetemet. Az Egyetem egy olyan közegben jött létre, ahol a totalitárius rendszerek kártékony hatásai miatt nem volt lehetőség a szabad kutatás virágzására és ahol a társadalmi- és humán szakoknak szükségük volt a támogatásra és a segítségre. A Közép-európai Egyetem olyan generációkat támogatott és nevelt ki, amelyek tagjai ma társadalmukat az emberség, a kritikus gondolkodás és a tolerancia szellemében formálják. A CEU létrehozta és otthon tartotta a magyar kutatói- és oktatási szféra krémjét, melynek helye a társadalomban – mint azt a jelenlegi magyar csúcsvezetés rosszindulatú taktikája is bizonyítja – pótolhatatlan. Az Egyetem likvidálását célzó próbálkozások mindenképp meglepetésre adnak okot, ugyanis Magyarország a kilencvenes években eklatáns példája volt azon országoknak, ahol a totalitárius rendszer utáni liberális demokrácia kiépítése sikeresen zajlott. A Bél Mátyás Intézet elítéli a magyar kormányzat támadását a CEU tudományos/oktatói intézmény ellen, mint egyfajta nem várt és kellemetlen hanyatlását a liberális demokráciának, valamint mindazon értékeknek, amelyeken együtt kezdtük el építeni a társadalmat 1989 után.      

Elnökség, BMI

Pozsony, 2017 április 3.

PISA 2015 -Ránk dől-e vagy megáll oktatásunk tornya?

Hétfőn tartotta közös konferenciáját a Bél Mátyás Intézet és a Hanns Seidel Alapítvány, amely a “PISA 2015 – Ránk dől-e vagy megáll oktatásunk ferde tornya?” címet viselte. A konferenciát Peter Krajňák, oktatásügyi államtitkár és Ravasz Ábel, romaügyi kormánybiztos nyitották meg.

A konferencia fő témája a PISA tesztelések eredményei, valamint az egyre rosszabb tendenciákkal operáló mutatók voltak mind Szlovákiában, mind Magyarországon. A két ország által delegált szakemberek panelbeszélgetésében minden lehetséges ok és faktor górcső alá került, továbbá a két ország oktatásügyének legfőbb problémái is előkerültek. “Nagyon örülök, hogy sikerült egy fórumon belül ütköztetni a pedagógusok, elemzők, iskolaigazgatók, politikusok és polgári aktivisták konstruktív véleményét, ugyanis meggyőződésünk, hogy a jó ötleteket csakis együtt tudjuk átültetni a végrehajtásba”, mondta Ravasz Ábel, a Híd párt alelnöke és romaügyi kormánybiztos, aki a konferencia hivatalos gesztoraként vett részt az eseményen.

DSC_0840

A konferencia három részből állt össze, az elsőben a már említett szakemberek keresték a lehetséges okokat a romló eredmények kapcsán, a szlovákiai NÚCEM hivatalt Andrea Galádová, míg a magyarországi oktatási hivatalt Ostorics László képviselte. Őket egészítette ki Morvai Tünde a Magyar Tudományos Akadémia munkatársa. A beszélgetést a Pátria Rádió szerkesztője, Vasík János vezette.

IMG_2622

A második felvonásban a konferencia résztvevőinek alkalmuk nyílt meghallgatni Németh Szilvia, a T-Tudok tudásmenedzsment és oktatási kutatóintézet igazgatójának előadását, valamint Paul Collard, az OECD CCE program vezetőjének lehengerlő prezentációját. Paul Collard szerint nem a tanítási módszereken kell változtatnunk, hanem egyszerűen máshogy kell a diákokhoz állni, sokkal nagyobb teret kell biztosítanunk számukra mind a döntéshozatal, mind a felelősség szempontjából.

Az esemény harmadik, egyben zárórésze a vita volt, melyet Prékop Mária, az oktatási minisztérium nemzetiségi osztályának vezetője koordinált.

DSC_0866

“Ez volt az idei első konferenciánk a Bél Mátyás Intézet szervezésében, és bátran állítom, hogy sikeresen lezajlott. A témát természetesen életben tartjuk, nem ez volt az utolsó workshopunk ebben az évben PISA témában”, tette hozzá Morvay Péter, a Bél Mátyás Intézet igazgatója.

Morvay Péter lett a Bél Mátyás Intézet igazgatója

A Bél Mátyás Intézet Tanácsa Rudolf Chmel elnök vezetésével ült össze Pozsonyban. A tanácskozás fő témái a 2017-es év projektjei, a döntéshozó szerv összetételének változásai, valamint az intézet kuratóriumának felállítása volt.

Rudolf Chmel továbbra is a Híd think-thankjének elnöke marad, és az eseményekben gazdag 2017-es esztendő első konferenciájának is az ő védnöksége alatt valósul meg. Változás állt be azonban az igazgatói poszton. Júlia Šagátová, ideiglenes igazgató helyét Morvay Péter veszi át. „Ebben az évben rekordmennyiségű konferenciával és workshoppal készülünk, külön köszönet németországi (HSS,KAS) és EU-s partnereinknek (WMCES). A Bél Mátyás Intézet idei legfontosabb feladata, hogy politikai háttérmunkával segítse a végrehajtásban tevékenykedő munkatársakat” nyilatkozta Morvay.

Fontos új elem továbbá a független, főleg párton kívüli szakemberekből álló kuratórium létrejötte. Ez a Bél Mátyás Intézet egyfajta tanácsadó szerveként működik majd, melynek véleményét a párt elnöksége minden egyes ülésekor kikéri majd.

A Bél Mátyás Intézet 2014-től működik,  küldetése a polgári Szlovákia víziójának kibontása, megerősítése és népszerűsítése, kutatási, oktatási és közpolitikai eszközökkel.

What happened to Mainstream Politics in Visegrád Countries?

Szombaton került megrendezésre a Bél Mátyás Intézet és a Wilfried Martens központ közös konferenciája, amely a “What happened to Mainstream Politics in Visegrad Countries?” címet viselte. A konferencia csúcspontja a visegrádi országok volt miniszterelnökeinek vitája volt, ahol arra a kérdésre próbáltak válaszolni, hol csúszhatott hiba a rendszerbe és milyen mértékben terheli felelősség az európai politikai vezetőket a mostani, poszt-igazságos társadalom kialakulásáért.

About:

This conference aims to discuss origins and ongoing proliferation of politics known as populist, alternative, or even extremist in Visegrad countries – Slovakia, Hungary, Poland, and Czech Republic – on the expense of so-called mainstream enter-right or center-left parties. The major intention is to discuss possible answer to the question What Happened to the Mainstream Politics in Eastern Europe, how it was transformed since the collapse of communism and particularly what happened to the mainstream since the incorporation of the former communist states to European Union.

We consider the recent reactionary move is Pan-European and even North Atlantic phenomenon. We nevertheless still hold there are specificities of East European politics that deserve far more attention that it is commonly assumed by analysts who tend to forget about this cultural legacy. Therefore, along with general incentives of ‘alternative’ politics such as crisis of leadership, the transformation of class-based politics from economic to ‘identity’ issues, or actual effects of the economic crisis, we aim to bring back the issue of post-socialist heritage that still seems to differentiate East European and West European mainstream politics.

The organization of the conference shall benefit from the discussion with leaders of formerly successful parties and movements, including former Prime Ministers, who contribute with their insider explanations with contributions of academics and intellectuals.

PROGRAM

LEADERS PANEL: Have We Made Something Wrong?

Gordon Bajnai / Petr Pithart / Wlodimierz Cimoszewicz / Mikuláš Dzurinda

HISTORICAL-CULTURAL PANEL: Post-Truth Politics in Central Europe

Tomasz Zaryczki / Martin C. Putna / Jacques Rupnik / František Šebej / Ábel Ravasz / László Szigeti

Ravasz Ábel a Martens Centre találkozóján

12674753_10204585712797411_944809710_o

A Bél Mátyás Intézet igazgatója, Ravasz Ábel február 11. és 12. között a Wilfried Martens Centre Európai Tanulmányok Központ találkozóján vesz részt Brüsszelben, amelynek fő témája „A kultúra, az etnicitás és a vallás politikája” nevű kutatási projekt. Az eseményen a kutatási projekt szerzői vesznek részt a Martens Centre tagszervezeteiből Európa minden részéről.

A projekt elsősorban az európai értékek új kihívásaival, vallási és kisebbségi témákkal foglalkozik. Ravasz Ábel a projekthez „A multikulturalizmus alternatívái: miért nem elég azt mondani, hogy nem működik” című fejezettel járul hozzá.

A kutatás eredményei 2016 közepén kerülnek bemutatásra.

Ravasz Ábel a Washington Postnak: A menekültellenességnek más okai is lehetnek

imrs.php.jpeg

A Bél Mátyás Intézet igazgatója, Ravasz Ábel arról ír a Washington Poston, hogy miért tiltakoznak az emberek a menekültek befogadása ellen Európában. A szlovákiai helyzetből indult ki, ahol a menekültellenesség okairól szóló elméletek egyike sem tűnik érvényesnek.

Az ellenérzésekkel kapcsolatosan általában a muszlimok és keresztények közti különbségeket, a biztonsági kockázatokat, a terrorizmustól való félelmet, az integrációs problémákat és a brüsszeli kvótákkal szembeni ellenállást szokták kiemelni. A cikk írója azonban egy olyan esetre hívja fel figyelmet, amikor Szlovákia önkéntesen akart befogadni néhány keresztény családot, összesen 149 embert, akik az ország szigorú biztonsági feltételeinek is megfeleltek volna. Ezt követően a befogadott családok egy nyolc hónaptól két évig terjedő integrációs folyamaton estek volna át, a katolikus egyház felügyelete mellett. Mindezek ellenére a helyi lakosság erős ellenállást tanúsított a kormány terve ellen.

Beigazolódott, hogy ebben az esetben nem érvényesek a menekültellenesség okairól szóló fenti fejtegetések. Ravasz Ábel szerint az ellenérzések mélyebbre nyúlnak. Éppen ezért ebben a kérdésben nem elég az általános félelmekkel foglalkozni, a problémát a helyi lakosság szempontjait figyelembe véve, az ő bevonásukkal kell kezelni.