Kritikus munkaerőhiány a szlovákiai cégeknél, 200 ezer regisztrált munkanélküli a munkaügyi hivatalokban. A témák, amelyek terítékre kerültek a Bél Mátyás és a Konrad Adenauer alapítvány közös panelbeszélgetésén.

Minden egyes hónap végén rekordot döntünk, ami a munkanélküliségi mutatókat illeti, október végén mindössze 6,14% volt ez a bűvös szám. Igaz, történelmi minimumon van a munkanélküliség aránya, de ahogy azt Danica Lehocká, a Munkaügyi Minisztérium egyik szekciójának igazgatója megjegyezte, sohasem volt ennyi betöltetlen munkahely az országban. Jelen pillanatban 76000 szabad állásról beszélünk, ami azt jelentené, hogy kapásból tudjuk alkalmazni a munkára alkalmas állástalan polgárok 45%-t. Michal Páleník, az Inštitút Zamestnanosti munkatársa szerint a probléma forrását a strukturális munkanélküliség jelenti, azaz a regionális, iskolázottsági és szakmai különbségek felzárkóztatásának hiánya és azoknak hibás értékelése a piaci trendek szempontjából. Megjegyezte továbbá, hogy a munkaügyi hivatalok tele vannak jobbnál jobb motivációs programokkal, de maga a szociális rendszer olyan összetett, hogy egy főiskolát végzett embernél is komoly figyelmet igényel annak megértése.

 A szakemberek közötti generációs szakadék áthidalása borzasztó nehéz feladat. „Nincsenek fiatal hegesztőmunkások, miközben a jelenlegi szakemberek lassan mind elérik a nyugdíj-korhatárt.”panaszkodott Fél Nóra, a komáromi SAM-Shipbuilding and Machinery HR-menedzsere. Olyan mértékű szakember-hiányról beszélhetünk a relatíve magas munkanélküliségi rátákat mutató járásokban, mint pl. Komárom, hogy a cégek lassan már azért is megjutalmazzák alkalmazottjaikat, ha sikerül az ismerőseiket becsalogatni a cégbe. Semmivel sem rózsásabb a helyzet a pékségekben, ahol szabad péket már alig találni. Pálffy Katalin, a Minit-Fornetti cég HR-menedzsere elmondása alapján a léc olyan „magasan” van jelenleg, hogy az alapkritérium egyenlő az analóg óra ismeretével. Magyarán elég, ha nem késünk munkából.

 További érdekességnek számított a galántai és a rozsnyói helyzet összehasonlítása, míg az előbbinél 2,1%-os mutatóról beszélhetünk, addig az utóbbinál ez tízszeres számot mutat. Brunner Varga Andrea információi alapján a Galántai járásban jelenleg 6000 szabad munkahely vár betöltésre 1100 kérvény mellett. Roppant megterhelő megfelelni a cégek feltételeinek, főleg ebben a helyzetben, amikor a kereslet jóval felülmúlja a kínálatot. Az említett cégek kénytelen külföldi munkaerőt alkalmazni. „A Galántai járásban kezdjük kimeríteni az utolsó lehetőségeket is, amelyek a helyiek és környékbeliek alkalmazását illeti.” jegyezte meg hivatal igazgatónője.

Rozsnyón a munkaügyi hivatal helyzete merőben más. Itt mindössze 300 szabad munkahelyről beszélünk 5000 jelentkező mellett. „Minden munkaerőpiac adta lehetőséget kihasználunk, hogy sikeresen meg tudjuk szólítani a vállalkozókat, eljárunk utánuk, néha a perszonális ügynökségek munkáját végezzük és minden emberért külön-külön megharcolunk, hogy sikeresen elhelyezkedhessen.” vázolta a gömöri helyzetet Monika Šeďová, a Roznyói járási munkaügyi hivatal igazgatónője.

 Anton Marcinčin véleménye alapján roppant nehéz csökkenteni a regionális különbségeket, főleg egy olyan túlbürokratizált országban, mint Szlovákia. A kormánybiztos szerint hozhatunk törvényeket, rendeleteket, előírásokat, amelyek a leggyengébbeket védik, ha mindeközben csak azok látják át az egészet, akiknek pénzük, erős ügyvédjeik és komoly befolyásuk van. Pénz van, de az adminisztratív akadályok miatt nem tudjuk elkölteni.

 

A kérdésre, miszerint a munkanélküliség problémája romakérdés-e, Ravasz Ábel kormánybiztos úgy reagált, hogy elsősorban a roma közösségekben élő gyermekek iskoláztatása és az iskola előtti felkészítése a kulcs. Emellett rávilágított arra, hogy roppant nehéz a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása, ha a többségi nemzet kirekesztő és elutasító velük szemben, nem beszélve az iskolák fenntartóinak szegregációs politikájáról. „A törvény egy dolog, a kulturált hozzáállás pedig egy másik, nekünk pedig mindkettőre szükségünk van.” mondta.

 

Ha egy mondatban kellene összefoglalnunk a munkapiac problémáinak megoldását, akkor az így hangzana:

Szlovákiának flexibilitásra, a régiós különbségek enyhítésére és kulturált hozzáállásra van szüksége. Nem pedig bürökratákra.

A Bél Mátyás Intézet és a Hanns Seidel Alapítvány közös szervezésében került megrendezésre a második dunaszerdahelyi polgári szalon. A témát a hodosi Horthy-szobor avatás inspirálta, az Intézet munkatársai szerint érdemes egy politikai-történelmi áttekintést adni bármilyen nemű döntés és véleménynyilvánítás előtt.

A beszélgetőest vendégei Simon Attila, történész és a Fórum Intézet igazgatója, valamint Bukovszky László, a szlovák kormány kisebbségi kormánybiztosa voltak. A több, mint két órás tartalmas beszélgetés során a történészek kizárólag tényekkel alátámasztott politikai összefüggéseket mutattak be, melynek során mindenki levonhatta a saját tanulságait a hallottak alapján.

Egy biztos, bárki bármilyen szemszögből vizsgálhatja 1938-1948-at, az biztos, hogy Horthy Miklós szobrának semmi keresnivalója egy modern és toleráns európai országban.

A következő Narancs Szalon helyszíne Fülek, részletek nemsokára.

Morvay Péter

A parameter.sk cikke

Múlt hét pénteken, Tardoskedden tartották meg a Régiókban a jövő? című konferenciát, amelyen számos szlovákiai magyar szakember adott elő a a régiók jelenlegi helyzetéről és jövőképéről. A Bél Mátyás Intézet által szervezett találkozó három témakör köré épült, amelyek a Szlovákia: sikeres EU-s régió?, az Önkormányzatok: amit vállaltunk és amit vállalhatunk, valamint a Kis- és középvállalkozások: esély vagy veszély Európa címet viselték.

Rigó Konrád kulturális államtitkár szerint a hatalmas regionális különbségeket mi sem mutatja jobban, mint a Kelet-Szlovákiától háromszor magasabb GDP Pozsonyban, vagy a járások között helyenként 20%-os különbség a munkanélküliségben. “Pont ezért az előadókat úgy állítottam össze, hogy hidat képezzünk a két pólus között, és Közép- valamint Kelet-Szlovákia is kellően képviselve legyen. Fontosnak tartom, ahogy azt el is mondtam, hogy a Gazdasági és Régiófejlesztési Központ városokra bontott makrogazdasági mutatók felállítását tűzte ki célul, hogy pontosabb képet kapjunk Dél-Szlovákia valós gazdasági helyzetéről” – mondta az államtitkár.

“A konferencia térségünkben első ízben került megrendezésre. A polgármesterek ill. kis- és középvállalkozók pozitívan értékelték, ugyanis több fontos információt is kaptak úgy az úniós források merítése, mint a sikeres vállalkozás működtetése területén. A régiónk számára nagyon fontos, hogy ez a terület is fel legyen karolva, hiszen mindkét szegmens nagyon fontos szerepet játszik a munkavállalás és a térség fejlődése területén. Bízunk benne, hogy a jövőben még nyílik alkalom ilyen, vagy hasonló információcserére” – nyilatkozta a konferencia után Tóth Marián, tardoskeddi polgármester.

Dudás Tamás, egyetemi tanár úgy véli,

napjaink szlovák gazdasági sikerei mögött sajnos jelentős regionális gazdasági és szociális különbségek bújnak meg.

“Ezért került megszervezésre a Régiókban a jövő? című konferencia, amely témaindító eseményként szolgált a régiófejlesztés kérdéskörében. A fórumnak sikerült egy tető alá hoznia elméleti szakembereket, magyarlakta régiókban működő sikeres vállalatokat és civil szervezetek képviselőit valamint számos helyi önkormányzat képviselőjét. A jól sikerült rendezvény keretein belül sikerült identifikálni több problémát és lehetőséget is, melyekkel a Bél Mátyás Intézet elemzői a továbbiakban részletesen foglalkoznak majd a következő hetekben és hónapokban.”

“Remélem, hogy a tardoskeddi találkozó csak a nyitánya volt egy olyan folyamatnak, melyben a dél-szlovákiai régiófejlesztésben érdekelt fiatal szakemberek megpróbálnak kialakítani egy platformot a stratégiai szintű együttgondolkodásra. Nagy szükség van erre egy olyan korban, amikor közös koncepciók híján településeink nem vagy csak alig koordinálják fejlesztési elképzeléseiket” – vallja Agócs Attila, Fülek polgármestere.

Morvay Péter, a Bél Mátyás Intézet igazgatója pozitívan értékelte a konferenciát. “Azért tartom fontosnak, hogy ez a mai workshop, mai műhely megszülethetett, mert úgy ahogy a Hídnak, úgy a Bél Mátyás Intézetnek is az egyik fő alappillére a régiók közti szociális, gazdasági és kulturális különbségek kiegyensúlyozása. Külön köszönet Tóth Marián polgármesternek a szíves vendéglátásért” – tette hozzá az igazgató.

Az előadók sorába tartozott még Bara Zoltán régiófejlesztési projektmenedzser, Bindics Zsolt és Hajdú István vállalkozók,  Balódi László polgármester és Boros András régiófejlesztési szakember is. A résztvevők pozitívan értékelték, hogy konkrét pályázati tanácsadás és gyakorlati tanácsok is részét képezték a konferenciának.

(para)

 

 

Hétfőn tartotta közös konferenciáját a Bél Mátyás Intézet és a Hanns Seidel Alapítvány, amely a “PISA 2015 – Ránk dől-e vagy megáll oktatásunk ferde tornya?” címet viselte. A konferenciát Peter Krajňák, oktatásügyi államtitkár és Ravasz Ábel, romaügyi kormánybiztos nyitották meg.

A konferencia fő témája a PISA tesztelések eredményei, valamint az egyre rosszabb tendenciákkal operáló mutatók voltak mind Szlovákiában, mind Magyarországon. A két ország által delegált szakemberek panelbeszélgetésében minden lehetséges ok és faktor górcső alá került, továbbá a két ország oktatásügyének legfőbb problémái is előkerültek. “Nagyon örülök, hogy sikerült egy fórumon belül ütköztetni a pedagógusok, elemzők, iskolaigazgatók, politikusok és polgári aktivisták konstruktív véleményét, ugyanis meggyőződésünk, hogy a jó ötleteket csakis együtt tudjuk átültetni a végrehajtásba”, mondta Ravasz Ábel, a Híd párt alelnöke és romaügyi kormánybiztos, aki a konferencia hivatalos gesztoraként vett részt az eseményen.

A konferencia három részből állt össze, az elsőben a már említett szakemberek keresték a lehetséges okokat a romló eredmények kapcsán, a szlovákiai NÚCEM hivatalt Andrea Galádová, míg a magyarországi oktatási hivatalt Ostorics László képviselte. Őket egészítette ki Morvai Tünde a Magyar Tudományos Akadémia munkatársa. A beszélgetést a Pátria Rádió szerkesztője, Vasík János vezette.

A második felvonásban a konferencia résztvevőinek alkalmuk nyílt meghallgatni Németh Szilvia, a T-Tudok tudásmenedzsment és oktatási kutatóintézet igazgatójának előadását, valamint Paul Collard, az OECD CCE program vezetőjének lehengerlő prezentációját. Paul Collard szerint nem a tanítási módszereken kell változtatnunk, hanem egyszerűen máshogy kell a diákokhoz állni, sokkal nagyobb teret kell biztosítanunk számukra mind a döntéshozatal, mind a felelősség szempontjából.

Az esemény harmadik, egyben zárórésze a vita volt, melyet Prékop Mária, az oktatási minisztérium nemzetiségi osztályának vezetője koordinált.

“Ez volt az idei első konferenciánk a Bél Mátyás Intézet szervezésében, és bátran állítom, hogy sikeresen lezajlott. A témát természetesen életben tartjuk, nem ez volt az utolsó workshopunk ebben az évben PISA témában”, tette hozzá Morvay Péter, a Bél Mátyás Intézet igazgatója.

Szombaton került megrendezésre a Bél Mátyás Intézet és a Wilfried Martens központ közös konferenciája, amely a “What happened to Mainstream Politics in Visegrad Countries?” címet viselte. A konferencia csúcspontja a visegrádi országok volt miniszterelnökeinek vitája volt, ahol arra a kérdésre próbáltak válaszolni, hol csúszhatott hiba a rendszerbe és milyen mértékben terheli felelősség az európai politikai vezetőket a mostani, poszt-igazságos társadalom kialakulásáért.

About:

This conference aims to discuss origins and ongoing proliferation of politics known as populist, alternative, or even extremist in Visegrad countries – Slovakia, Hungary, Poland, and Czech Republic – on the expense of so-called mainstream enter-right or center-left parties. The major intention is to discuss possible answer to the question What Happened to the Mainstream Politics in Eastern Europe, how it was transformed since the collapse of communism and particularly what happened to the mainstream since the incorporation of the former communist states to European Union.

We consider the recent reactionary move is Pan-European and even North Atlantic phenomenon. We nevertheless still hold there are specificities of East European politics that deserve far more attention that it is commonly assumed by analysts who tend to forget about this cultural legacy. Therefore, along with general incentives of ‘alternative’ politics such as crisis of leadership, the transformation of class-based politics from economic to ‘identity’ issues, or actual effects of the economic crisis, we aim to bring back the issue of post-socialist heritage that still seems to differentiate East European and West European mainstream politics.

The organization of the conference shall benefit from the discussion with leaders of formerly successful parties and movements, including former Prime Ministers, who contribute with their insider explanations with contributions of academics and intellectuals.

PROGRAM

LEADERS PANEL: Have We Made Something Wrong?

Gordon Bajnai / Petr Pithart / Wlodimierz Cimoszewicz / Mikuláš Dzurinda

HISTORICAL-CULTURAL PANEL: Post-Truth Politics in Central Europe

Tomasz Zaryczki / Martin C. Putna / Jacques Rupnik / František Šebej / Ábel Ravasz / László Szigeti